Nagybaracska község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Bajai kistérség
Lakosság: 2473 fő
Terület: 37.95 km²
Népsűrűség: 65,16 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 79

Fekvése

Nagybaracska A Duna-Tisza közének délnyugati csücskében fekszik. Nyugati része közvetlenül a Ferenc-csatorna keleti partján található,amely elválasztja a Mohács-szigettől.Vízrajzi viszonyait meghatározó módon befolyásolja a Duna közelsége. A talajvízszint meglehetősen magas, állandó összefüggésben van a folyam vízszintjének változásával. Sok helyen tör fel a belvíz, küzdenek ellene a helyiek már több mint száz éve. A Margitta- (Mohács-) szigetet csatorna rendszerek kiépítésével próbálják belvíz mentesíteni. A csatornák zsilipeken és szivatyúkon keresztül főgyűjtőkben egyesülnek majd a főgyűjtők elérik a Frenc-csatornát és Nagy-Dunát. A magasabban fekvő részek azonban belvízmentesek, igen jó termőtalaj (öntéstalaj képződött az árvízek által lerakott hordalékon. A Ferenc-csatorna a trianoni béke után elvesztette jelentőségét, a határ kettévágta. Ennek következtében a korábbi élénk hajóforgalom megszünt rajta. Ma a meder erősen feltöltődött, sok helyen mocsári növényzett jelent meg rajta. A községi önkormányzat (összefogva a környéki településekkel) megkísérelte kitisztítatni,kevés sikerrel.

Közlekedés:

Közúti távolságok Nagybaracskától:

51-es úton (észak felé): Baja 17 Km, Kalocsa 59 Km, Budapest 177 Km

51-es úton (dél fele) : Hercegszántó (országhatár)15 Km, Sombor 42 Km (Szerbiában 17-1 út)

Mohács 19 Km, Dunafalva 17 Km,

57 úton :Pécs 56 Km

51-es+54 úton : Kecskemét 112 Km

51-es+55 úton : Szeged 118 Km

Rendszeres autóbuszforgalom Baja illetve Hercegszántó irányába. Járatok indulnak Mohácsra, Dunafalvára, Hódunára

Története

Nevével már 1318-ban találkozunk az okiratokban. Amikor ugyanis Becsei Imre királyi adományképpen megkapja Bátmonostort, a bodrogi főispán a határkőjelölés alkalmával egy Barascha nevű faluról is említést tesz. 1416-ban Töttös birtokaként van említve. 1455-ben a bácsi káptalan Nagyvölgyi Lászlót iktatta be az őt megillető birtokrészbe. [[1466]-ban még a Töttösöké. Töttösi Lászlónak halála s a családnak magvaszakadta után a Várdaiéké lett örökszerződés címén. Ugyanebben a században a szekcsői Herczeg családnak is van itt része, 1472-ben pedig a Geszti család is földesúr itt. 1482-ben egyes részei zálogban voltak a Czobor család birtokában, Baracska az 1522. évi dézsmajegyzékben is fel van tüntetve. 1533-ban Kisvárdai István leánya Apafiné Borbála baracskai birtokrészét Pusztaszentmihályi Tamásnak adta el.

A török defterek a bajai nahijében sorolják fel Baracskát az 1580 és 1590-ben 13 adózó házzal. 1658-ban a nádor Serényi Pálnak adományozta. Bács vármegye első összeírásában, 1699-ben Baracska is fel van említve 26 gazdával, 1714-ben 22 szerb gazdát és egy bírót sorolt fel az összeírás, 1727-ben pedig 40 adófizetőt említ meg és megemlíti, hogy szerb pap is volt a községben.

Baracskából többen a szomszédos Beloberdo pusztán telepedtek le. Nem lehetetlen, hogy a mai Baracska ennek a helyén van. 1743-ban az újra telepített Baracskát Tótinának is nevezik, ez a 13. században keletkezett Tóti helység elszlávosodott alakja, ma már a baracskai határba olvadt.

1743-ban Baracskán vesszőből építettek katolikus templomot, amelynek helyén aztán 1789-ben állandó anyagból készült templom épült.

1760. években erősen özönlöttek ide magyar lakosok, ezért a szerbek inkább Stanisityoba költöztek. Az 1768. évi okiratok szerint 182 család lakta. Úrbéri rendezés 1772-ben volt itt. [1838]]-ban nagy árvíz öntötte el a községet. 1848 előtt a királyi kincstár volt a község földesura.

Az 1900. évi népszámláláskor 4149 lélek lakta 751 házban, anyanyelvük szerint ezek közül 3819 volt magyar, 253 német, 1 szerb, 76 egyéb. Vallás szerint 4033 római katolikus, 4 görögkeleti, 5 ágostai evangélikus, 92 izraelita, 15 egyéb. Ma a lakosság 3926 lelket számlál, akik mind magyarok. Területi határa 7996 hold. Postája, távírója helyben, vasúti állomása Garán van.

A község főjegyzője dr. Nagy Gábor, a. ü. jegyző Mihler Boldizsár, a csendőrség parancsnoka Szarvas Ferenc tiszthelyettes, az r. k. egyház élén Lengyel József plébános áll, az iskola igazgatója Klazsik Ferenc. A közegészségügyi szolgálatot dr. Jahn Vilmos és dr. Elchinger István látják el. Állatorvos Máté Gyula. Szülésznők: Grünfelder Anna, Szivi Mihályné és Lakatos Gáspárné. A postát Greschel Bódogné vezeti.

Van a községben R. K. Olvasókör, Gazdakör, Tűzoltó Egyesület, Levente Egylet, Polgári Lövész Egylet, Rokkant Egylet, Frontharcos és Vöröskereszt Egylet.

Itt működik az Országos Központi Hitelszövetkezet fiókja is.

Forrás

[[1] A község honlapja]

[2] 2008-tól elindult a község horgászmagazinja ( nbhorgasz.extra.hu)

Nagybaracskai témaválasztású könyvek

Hajdók Imre: Barangolás Baracskán és környékén a 18. században Önkormányzat 2004 107 p.: 29 cm
Hajdók Imre: Falu és iskolája: (a nagyabaracskai iskola története 1948-ig) /Községi Önkormányzat,1996 120 p.: 24 cm
Hajdók Imre: "Kelt Bács-Baracskán..." / Kiadó: község Önkormányzata, 2000 207 p.: 24 cm
Hajdók Imre, Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig

Baja: Türr István Múzeum, 1976 280 p.: 24 cm

Nagybaracska monográfiája Nagybaracska Község Önkormányzata. - Nagybaracska: Önkormányzat, 1996-. - 29 cm
Bajai kistérség, 3301 Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszentgyörgy, Baja, Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szeremle, Vaskút írta Erdmann Gyula. - Budapest: Száz M. Falu Könyvesháza Kht., 2004. - 163 p. 20 cm. - (Kincses könyvek)
Házivászon felhasználása és díszítése Nagybaracskán, Bátmonostoron és Dávodon Báldy Bellosics Flóra [kiad. a] Népművelési Intézet. - Budapest: Népműv. Int., 1981 Budapest: Házi Ny. - 41 p. ill. 29 cm
A régi népi takácsok élete Nagybaracskán és környékén Báldy Bellosics Flóra. - Baja: [s.n.], 1968 Kalocsa: Bács-Kiskun M. Ny. - 31 p., 24 t. 20 cm. - (A Bajai Türr István Múzeum kiadványai)
Adatok Nagybaracska településtörténetéhez Kőhegyi Mihály. - Kecskemét: [s.n.], 1962 [Budapest]: SZOT soksz. - 76 p., 2 t. 20 cm. - (Népkutató füzetek A Szakszervezetek Bács-Kiskunmegyei Tanácsa tudományos és kultúrális kiadványai)
Egy bácskai őslakosságú magyar község tuberkulózis kérdése az 1947-50-ben elvégzett szűrővizsgálatok alapján [írták] Jancsin József [et al.]. - Budapest: Athenaeum Ny., 1954. - 7 p. 20 cm
Szemelvények a szociofotó forrásaiból Népművelési Intézet válog., szerk., a dok. jegyz. ellátta Albertini Béla szerk. Pörös Géza. - Budapest: NI; Nagybaracska: [Fotográfiai Alkotótelep], 1984-1989. - 29 cm
A mi hazánk. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep 1981/1991 [szerk. és a szöveget írta Gera Mihály]. - [Budapest]: Intera, [1997] [Budapest]: Folpress Nyip. Kft. - 159 p. ill. 23 cm
III. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep kiállítása [a katalógust szerk. Albertini Béla] [angol és orosz szöveg: Kiss Zsuzsa]. - [Nagybaracska]: [Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep], [1983] Eger: Révai; Bp.: Mahír. - [36] p. ill. 30 cm [AN 000000518822]
4. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep Kiállítása [a katalógust szerk. Albertini Béla] [a kiállítást rend. Csillag Katalin] [ford. Kiss Zsuzsa]. - [Nagybaracska]: [Radnóti Művel. Közp.], [1985] Zalaegerszeg: Zalai Ny. - 36 p. ill. 29 cm [AN 000000521811]
Az 5. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep kiállitása. Budapest, Óbuda Galéria, 1986. máj. 27-júl. 6. (Kat. szerk. Albertini Béla. Kiáll. rend. Csillag Katalin). Bp: MAHIR, 1986 / 40 p.; 30 cm
VIII. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep, Baja 1988, kiállítása The exhibition of the 8th Nagybaracska Photographic Workshop, Baja, 1988 [a katalógust szerk. . Kiss Márta] [. ford. László Zsófia]. - [Nagybaracska]: [Művel. Közp.], [1990] [Kecskemét]: Petőfi. - 39 p. ill. 30 cm
IX. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep, Baja 1989, kiállítása The exhibition of the 9th Nagybaracska Photographic Workshop, Baja, 1989 [a katalógust szerk. Kiss Árpád] [angol szöveg László Zsófia]. - [Baja]: [Eötvös Tanítók. Főisk.], 1991 Kecskemét: Petőfi. - 48 p. ill. 30 cm
Magyarország, 1:10 000 topográfiai térkép 1976/2003. Nagybaracska

Felújította és az EOTR-be átdolgozta a Pécsi Geodéziai és Térképészeti KFT. - [Budapest]: FVM Földügyi és Térképészeti Főosztály, 2001. - 1 térkl. színes 40x60 cm

Nevezetességei

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján.

A Duna holtága 17 hektár vízfelületű, horgászásra kitűnően alkalmas.
A termálfürdő 3 medencéjét 36 °C-os víz táplálja. Az itteni víz alkálihidrogén-karbonátos kloridos hévíz, amely összetételénél fogva mozgásszervi, reumás bántalmak kezelésére alkalmas. A gyógyulni vágyókat és az egészségmegőrzés céljából fürdőző vendégeket termálmedencék, míg a kisebbeket gyermekmedence várja.
A Szent Imre herceg tiszteletére szentelt, késő barokk stílusú templom 1789-ben épült. A II. világháború során leégett, de sikerült eredeti formájában újjáépíteni. Vesszőből építettek egy kicsiny templomot ezen a helyen 1747-ben, amely két év múlva leégett. Még abban az évben felépítették az újat, majd 1789-ben már maradandó anyagból a mostanit. Azonban ez sem az eredeti, hiszen a II. világháborúban, 1943-ban egy katonai jelzőrakétától leégett, ezért újjá kellett építeni.
A II. világháború áldozatainak emlékművét 1990-ben állítottak fel a Köztársasági emlékparkban.
A római katolikus templom közelében áll az 1888-ban felállított Szent Rókus-szobor.
A római katolikus templom előtt áll az 1857-ben készült barokk Szentháromság-szobor.
A csendes nyugalom, a vidéki hangulat kedvelőinek lehet érdekes ez a település. Akik kíváncsiak e vidék mozgalmasabb napjaira, látogassanak el ide júliusban, a Folklór Fesztivál ideje alatt. Az amúgy csendes hétköznapokat ilyenkor családias hangulatú nyüzsgés fűszerezi, és megnézhetik a helyi hagyományőrző népi táncegyüttes tehetséges táncosait is.
Kitűnő horgászvizei: a Ferenc-csatorna, a Duna holtágai, a Füzes – ahol üdülőfalu is van – és a Tischer, valamint a Horgásztó.
Augusztusban tartják az országhatáron innen és túl is híressé vált Sobri Kupa Halfőző Versenyt. Nagybaracskán, ahol a családokban rendszerint legalább hetente kerül hal az asztalra, már a nyolcvanas évek óta rendeznek halászléfőző versenyeket. A vetélkedő névadója a helybeli "Sobri" Farkas József, Magyarország örökös halfőző bajnoka. Őt úgy tisztelik, mint aki híressé tette a Bács-Kiskun megyei települést. A versenyen bárki indulhat, aki előzetesen befizette a nevezési díjat, s magával vitte a szükséges készségeket és alapanyagokat. Főzhet fával vagy gázon, mindegy, az az egyetlen kikötés, hogy halféléből csak a szervezőktől kapott 3 kg pontyot használhatja fel. A zsűri is az azonos versenyfeltételek híve: "vakon kóstolgatva" igyekszik kiválasztani az év legízletesebb halléjét. A kibiceknek a helyi csárdában főznek, éhen tehát ők sem maradnak, de ha még így is kevesellnék a lét, megmártózhatnak a verseny helyszínével szomszédos gyógyfürdőben.

Következő községek

További községek